Románia országinfók*

Románia 2007. január 1. óta az Európa Unió tagállama – ugyanakkor még nem tagja a határmentes közlekedést biztosító schengeni övezetnek –, ami a kiváló természeti adottságokkal rendelkező, hatalmas ország számára széles spektrumon kínál fejlődési lehetőséget. Délkeleti szomszédunk Bulgáriával, Szerbiával, Ukrajnával, Moldovával és a Fekete-tengerrel is határos. Térségbeli jelentőségét mi sem jelzi jobban annál, hogy Európa „ütőere”, a Duna 1000 kilométernyi szakaszon kanyarog a változatos tájakon. A híres Vaskapu Erőmű is az egyik szűk szakaszon épült fel, ahol elektromosenergia-termelés is folyik. A Kárpátok vonulataival tarkított tájak mellett délen hatalmas síkvidékek is vannak, mint például a Câmpia Bucureștiului, azaz a Bukaresti-síkság, ahol a főváros is található. Bukarest a Dâmbovita folyó két partján, a Fekete-tengertől nyugatra 280 km távolságra fekszik.

Államforma: Köztársaság

RomániaKöztársasági elnök: Traian Basescu

Terület: 237 500 km2

Népesség: 21 496 664 fő (2009)

Népsűrűség: 93,9 fő/km2

Nyelv: A hivatalos nyelv a román (88,1%).
Mellette számos egyéb nyelvet is beszélnek: magyar (7,9%), német (1,67%), ukrán, szerb, horvát, bolgár,
szlovák, cseh, orosz, tatár, görög, török (2,33%).

Vallás: Meghatározó a keleti-ortodox vallás, amelyet a lakosság 86,8%-a vall magáénak. A protestáns 7,5%, a katolikus 4,7% és egyéb (főként muszlim) 0,9%, felekezet nélküli 0,1%-ka a lakosságnak.

Időzóna: Greenwichi középidő (GMT) + 2 óra.

Éghajlat: Az ország éghajlata tipikus mérsékelt övi éghajlat. Hideg, felhős tél, időszakos havazással, köddel. Meleg nyár záporokkal, zivatarokkal.

Fizetőeszköz: A hivatalos pénz a román lej (RON). Bármilyen valutát lehet váltani, de a „legnépszerűbbek” az euró és az amerikai dollár. Az árfolyamok között nincsenek nagy különbségek, az utcai „fekete” váltók kivételével mindenhol biztonságos pénzt váltani. A magyarországi áraknál olcsóbbak az alapvető élelmiszerek (30-50%-kal), a taxi, a közepes szállodák és a minőségi boráruk.

Etnikumok: Romániában a magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2002-ben 1 430 400 fő vallotta magát magyarnak.) Közülük Székelyföldön közel 700 ezren élnek. Romániában él a világ legnagyobb roma közössége, becslések szerint a lakosság több mint 10% százalékát teszik ki. Jelentős etnikai csoportot alkot a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség is, amely főként Suceava megyében él.

Nagyobb városok: Bucureşti (Bukarest) népesség: 2 355 000 fő, Constanţa 350 000 fő, Iaşi 343 000 fő, Timişoara (Temesvár) 334 000 fő, Cluj-Napoca (Kolozsvár) 328 000 fő, Galaţi 326 000 fő, Braşov (Brassó) 324 000 fő.

Gazdaság: Románia 1989-ben kezdte meg a kommunizmusból való átmenetet. Az EU exportpiaci keresletének is köszönhetően az országnak 2000-ben sikerült kilábalnia a recesszióból. Korábban az Erdélyi-medence területén évezredek óta bányászott arany és ezüst voltak a gazdaság pillérei, a helyzet azonban mára megváltozott. A 2001–2002-es teljes világgazdaságot érintő lassulás ellenére erős aktivitás mutatkozott az építőipar, a mezőgazdaság és a fogyasztás területén, amely 4%-os GDP-növekedést eredményezett. A gazdasági fejlődést természetes módon segítik a nagy mennyiségben megtalálható természeti kincsek, köztük a fa, a földgáz, a szén, a vasérc, a só, a termőföld, a vízi energia. A fő energiaforrás a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploieşti (ejtsd: „plojest”). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt, az így felszínre hozott kincset Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel. A főváros mellett a legnagyobb ipari központ Brassó, amely fontos közlekedési utak metszéspontjában fekszik. Gépipara sokoldalú, traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása is jelentős. A Havasalföld városaiban (Craiovában, Piteştiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg, itt gyártják például a Dacia személygépkocsikat.

(*Frissítve: 2011. február)

Share on print
Cikk nyomtatása
Share on email
Cikk küldése