Legnagyobb alkoholfogyasztók és legnagyobb mértéktartók

Meglepő csökkenések, meredek emelkedések, nagy csúcstartók és mérsékelten konszolidálódók.  A statisztikai összefoglaló nem politikai választási eredményről és nem is tőzsdeindexről szól, hanem az országok alkoholfogyasztási szokásairól az elmúlt 30 évben. Összesen 70 százalékkal növekedett az alkoholfogyasztás a világon, globálisan fejenként 6,5 liter tiszta szesz fogy. Lassan jó útra térő, egyre nagyobb kedvvel dorbézoló és igazi rekorder országok is vannak. Ki kicsoda a nemzetközi alkoholkörképben?

 

Átlagosan 2 pohár bor, egy nagy pofa sör és körülbelül két feles

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a világon mintegy 2,3 milliárd ember fogyaszt alkoholt, az átlagos napi fogyasztás 33 gramm tiszta alkohol – ez két 150 ml-es pohár bornak, vagy 750 ml sörnek, vagy két 40 ml-es röviditalnak felel meg. Globálisan nézve 1990-ben a 15-99 évesek körében fejenként átlagosan 5,9 liter tiszta alkohol fogyott. 2017-ig ez a szám 6,5 literre emelkedett.

Egy, a The Lancet orvostudományi lapban közölt 2019-es nemzetközi kutatás 189 országban elemezte a 15 éven felüliek alkoholfogyasztását, amelyből kiderült, hogy 1990 és 2017 között a Föld lakosságának alkoholfogyasztása jelentősen nőtt, különösen nagymértékben a Távol-Keleten és Indiában, a korábban magas európai értékek pedig konszolidálódni kezdtek.

A különböző értékeket és változásaikat a kutatók olyan tényezőkre vezetik vissza, mint a vallás, az egészségpolitika és a gazdasági növekedés.

 

Az európai régió a világ legnagyobb alkoholfogyasztója

 

A világon az egy főre jutó legtöbb szeszt Európában fogyasztják annak ellenére, hogy 2010 óta 10 százalékkal csökkent a kontinensen az alkoholfogyasztás a WHO szerint. Az italozás elsősorban a férfiak „sportja”: az európai országok statisztikái alapján általában 3-5-ször több mennyiségű alkoholt fogyasztanak a férfiak, mint a nők. A 17 uniós országban végzett felmérés szerint egyes országok között is hatalmas az eltérés, hiszen Bulgáriában az emberek közel háromnegyede iszik minden héten, míg Litvániában csak a negyede.

A nyugati ipari országokban stagnált vagy csökkent a mérték, a kelet-európaiakban is jelentősen visszaesett, mégis 2017-ben Közép- és Kelet-Európában ittak a legtöbbet. Különösen Moldovában, ahol fejenként évente átlagosan 15 liter alkohol fogyott.

Ugyanebben az évben nemzetközi szinten a legkevesebb poharazást az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten mérték. A legnagyobb mértéktartó Kuvait lett, ahol kevesebb, mint 0,0005 litert szeszt fogyasztottak átlagosan az emberek.

 

Fejlődő gazdaság, emelkedő alkoholfogyasztás

 

A megfigyelések szerint a gazdasági növekedés a legerősebb hatású tényező, tehát minél nagyobb a növekedés, annál inkább növekszik az alkoholfogyasztás mértéke. Elsősorban Kína és India példája bizonyítja ezt, ahol 1990 és 2017 között átlagosan megkétszereződött az alkoholfogyasztás. De ez összességében elmondható a délkelet-ázsiai országokra, ahol csak az elmúlt 10 évben 34%-os emelkedést tapasztaltak, a kínai, indiai és vietnámi országokban.

A kutatók Kínára genetikai szempontból külön is fókuszáltak. Félmillió kínai felnőtt adatait elemezve megállapították, hogy sokan az alkohollal szembeni genetikai érzékenység miatt nem fogyasztanak alkoholt, az alkoholisták viszont naponta négyszer vagy többször is felhajtottak néhány röviditalt.

 

A magyarok egyre felelősebb alkoholfogyasztók, de van még hova fejlődni

 

Magyarország még mindig az élvonalban van, azonban nagyon jó hír, hogy évről-évre lényegesen kevesebb alkoholt fogyasztunk. 1990-ben fejenként átlagosan kiemelkedően sok, 17,2 liter tiszta alkoholt fogyott, ez 2010-ben 12,1 literre, majd 2017-ben 11,2 literre csökkent.

 

Hazánkban a sör és a tömény ital a nyerő, és minél iskolázottabb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hetente a pohár fenekére néz. A felnőtt lakosság körében 10-ből 4-en isznak naponta, ami megközelítően 200 000 embert érint, ami sajnos nem kevés. A magyar emberek 30%-a pedig nem bír ki egy hetet alkohol nélkül. Társadalmi osztály tekintetében is beigazolódik a kelet-ázsiai modell, heti szinten a szegényebb társadalmi rétegek 37%-a, a középosztály tagjainak 42%-a, a felsőbb osztályokban pedig az emberek közel fele, 47%-a iszogat rendszeresen. Érdekes megnézni az első berúgás időpontját is. Hazánkban minden negyedik-ötödik ember már 14 évesen túl volt az első alkoholfogyasztáson, átlagot tekintve pedig 17 évesen kapják meg a magyar fiatalok a „csípős vizes” beavatást.

 

Statisztikai kitekintő

 

A statisztikai adatokat nem ildomos túlzottan leegyszerűsíteni, ezért a teljes képhez hozzátartozik, hogy az értékek növekedése nemcsak a fejenként átlagosan nagyobb fogyasztásnak, hanem a népességnövekedésnek is köszönhető.

Az alkoholfogyasztás mérése egyébként nem annyira egyszerű, mint gondolnánk, a különböző szervezetek értékei és rangsorai, ezért sokszor eltérnek. Ennek az áll a hátterében, hogy nem minden statisztika veszi hozzá a számokhoz a nem hivatalos fogyasztásról szóló becsléseket, illetve eltérhet az is, hogy mennyinek veszik egy átlagos sör / bor / tömény ital alkoholtartalmát. Mi most a WHO adatait, a 2019-es nemzetközi kutatást és az Olap 2015-ös alkoholfogyasztási adatait összegeztük.

Források:

https://europapont.blog.hu/2019/02/05/alkoholfogyasztas_eu

https://infostart.hu/eletmod/2019/05/12/meglepoen-megugrott-a-vilagban-az-alkoholfogyasztas

https://magyarnemzet.hu/kulfold/nagyszabasu-kutatas-bizonyitja-hogy-meg-a-mersekelt-alkoholfogyasztas-sem-egeszseges-6614882/

https://player.hu/eletmod/ezek-a-vilag-legnagyobb-alkoholfogyaszto-orszagai/